TISZTELT DR. BÁNÁTI JÁNOS, A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ELNÖKE, AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS TAGJA!

Ön 47/2402/1/2012/1.F. számú, 2012. december 17-én kelt határozatában - ahogy ez Öntől várható volt! - úgy foglalt állást: az, ha egy ügyvéd egy nyilvános tárgyaláson az ügyfelének ellenfelét megfenyegeti azzal, hogy a zsidó maffiával fogja levágatni a kezeit, hogy ne legyen mivel írnia - ami a Btk. 176/A. § (2) bekezdése szerint minősülő bűncselekménynek számít, és ami miatt az V. és XIII. Kerületi Ügyészség, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság is (egymástól függetlenül) büntető eljárást kezdeményezett, a nyomozás pedig folyamatban van! -, pusztán "enyhébb súlyú fegyelmi vétség".

Ez a megállapítás - mint minden, amit aláír - Önt minősíti tisztelt Elnök Úr, az Ön jogi és erkölcsi felfogását, értékrendjét tükrözi, és felveti a kérdést: vajon nem lenne-e már ideje visszavonulnia a közéleti tevékenységtől.

Ezen rövid vélemény után viszont konkrét magyarázatot kérek Öntől arra nézve, hogy mégis mire alapozta azt a 2. oldalon szereplő, a személyemet indokolatlanul sértő, az ügy elbírálása szempontjából egyébként is irreleváns meglátását, miszerint:

"Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a panaszos sem válogat az eszközökben."

A magam részéről ugyanis a hiteles, bizonyító erejű eljárási iratokban nem láttam olyan dokumentumot, amelyből az egyenes logika mentén ilyen megállapítás következne, és az első fokú határozatban ennek okán nem is szerepelt ilyen megállapítás.

Utalnék mellékesen arra is, hogy Önnek érezhetően nem erőssége a kronológia: a határozatában szereplő azon kitétel ugyanis kétségtelenül igaz, hogy éles ellentét van dr. Gál Péter és köztem, az azonban határtalan ostobaság, hogy ez az eset - mármint dr. Gál Péter fenyegetőzése - ennek csak egy szelete lenne: ez az eset ennek az éles ellentétnek a kiváltója, ennek következtében alakult ki az éles ellentét. Legalábbis az én oldalamról. dr. Gál Péter részéről az ellentét azzal kezdődött, hogy megtudta: nem vagyok zsidó származású, arról azonban nem én tehetek, hogy az ügyvéd úr abba a körbe tartozik, ahol az általános nézet az, hogy ebben az országban 9,5 millió tahó magyar él, azaz az ő körein kívül mindenki más alábbvaló, tahó magyar. (Hogy utaljak ezzel dr. Gál Péter kommentezésére az Amerikai Népszavában.)

Végezetül ugyancsak tisztelettel kérdezem Önt:

Ebben az esetben ugyebár az történt, hogy egy történetesen zsidó származású ügyvéd egy nyilvános tárgyaláson a zsidó maffiával fenyegette meg a nem zsidó származású ellenfelét, amire Ön elképesztő, számomra azonban - miután ismerem Önt - nem meglepő módon kijelentette, hogy ez csupán "kisebb súlyú fegyelmi vétség", amit el lehet intézni egy figyelmeztetéssel, egy "ejnye-bejnyével".

Amennyiben netán az történt volna, hogy egy történetesen nem zsidó származású ügyvéd - tegyük fel: dr. Grespik László - fenyegette volna meg az éppen zsidó származású ellenfelét mondjuk a "neonáci" maffiával, vajon Ön abban az esetben is "kisebb súlyú fegyelmi vétségnek" minősítette volna az esetet? Akkor is elintézhetőnek tartotta volna a történteket egy enyhe figyelmeztetéssel? Vagy ebben az esetben netán kiderült volna, hogy a lehető legsúlyosabb fegyelmi vétségről van szó, amit egy ügyvéd elkövethet, és még aznap, azonnal és véglegesen kizárta volna az illető ügyvédet a kamarából?

Tisztelettel várom válaszát azzal, hogy nyilván látogatóink is szeretnék mielőbb megtudni az általam kért választ, ezért kérem: ne várasson bennünket sokáig.

2013. január 9. tisztelettel: Kalmár László