Előzmények: a korábbi tájékoztatásra és kivizsgálásra vonatkozó kérelem, és Dr. Fazekas Sándor rá adott válasza.

TISZTELT FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE!

Az Ön 2012.El.I.H.8/2.sz. 2013. június 24-én kelt válaszát megköszönve, a korábbi tájékoztatási kérelmemet módosítva,

HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁSI KÉRELEMMEL

fordulok Önökhöz a 2011. évi CXII. törvény 26. § (1) bekezdése, illetve a 28. § (1) bekezdése alapján kérve, hogy közérdekű információként szíveskedjen nekem megküldeni a 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - azaz 15 napon belül - azt az információt, hogy az elmúlt 5 évben (tételesen lebontva) milyen pénzügyi eszközöket (azaz mennyit) tetszettek elkülöníteni az 1993. évi XCIII. törvény, a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdése, és a 57/2009. (X.30.) IREM-ÖM-PTNM együttes rendelet alapján a munkavégzés feltételeként megszabott kötelező szűrővizsgálatok - amelyek mentálhigiéniás szűrést is magukban foglalnak! -, megszervezésére és lebonyolítására az intézményben foglalkoztatott bírák részére, továbbá egészen konkrétan az állami költségvetésből a rendelkezésükre bocsátott pénzből az elmúlt 5 évben (éves bontásban) mennyit tetszettek elkölteni, kifizetni a bírák ezen kötelező vizsgálatának lebonyolítására.

(Zárójelben jegyzem meg: mint tudjuk, például a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az említett vizsgálatokon egyetlen egy bíró sem vett részt. Ami azonban ennél is izgalmasabb: hogy ezt ne kelljen elismernie, Grimmné, dr. Fancsali Zsuzsanna - a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettese!!! - odáig jutott, hogy miután nem tudott az Önéhez hasonló, ha tartalmában vitatható is, de legalább színvonalas jogi érvelést kitalálni a közérdekből nyilvános információ kiadásának megtagadására, 2013. El.I.H.142.sz., 2013. június 14-én kelt, Dr. Pécsi Kálmánnak címzett iratában egyszerűen kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás nem állami feladat, illetve a bíró nem közfeladatot ellátó személy! No comment...)

............................................................

Válaszának azon részét, amely arra vonatkozik, hogy a bírák nem befolyásolhatók és nem utasíthatók az Ön részéről, így nincs hatásköre, illetve jogi lehetősége intézkedni annak kapcsán, hogy 20.Bf.7854/2013/4.sz. alatt a Csekéné dr. Szegedi Mónika, dr. Bíró Emese, dr. Patassy Bence trió leírta azt az egészen elképesztő, a diliházba való mondatot, miszerint az ügy előre menetelét szolgálja, a helyes elbírálást segíti elő az, ha a magánvádló tanúként meghallgatva HAZUDIK a bíróságnak, nem fogadom el válaszként az általam előterjesztett kérelemre, én ugyanis nem azt kértem Öntől, hogy avatkozzon be, vagy hogy megváltoztassa ezt a döntést - erre nyilván a felülvizsgálat szolgál -, ahogy azt sem kértem Öntől, hogy befolyásolja, vagy utasítsa bármire is a három díszpintyet.

Én azt kértem Öntől:

VIZSGÁLJA KI

a történteket, ehhez viszont közigazgatási jogkörben eljárva joga van!

Félreértések elkerülése végett: aki ilyesmit leír, azzal mentálisan valami baj van, annak a tudatállapotával valami nincs rendben. Ugyanakkor az, hogy olyan bíró ítélkezhessen egy pulpitus mögött, aki mentálisan nincs teljesen rendben - ráadásul másodfokon, ahol már jogerős döntések születnek! - nyilvánvalóan nem engedhető meg, nem tűrhető el. Ha tehát ilyen gyanúnak akárcsak a legcsekélyebb árnyéka is felmerül, Önnek azt bizony azonnal ki kell vizsgálnia, ha pedig a gyanú beigazolódik, azonnal meg kell tennie a szükséges lépést az adott bíró azonnali felmentésének érdekében.

Önnek tehát ebben az ügyben megítélésem szerint az a kötelessége, hogy elolvassa a három bíró által aláírt kolosszális marhaságot, és feltegye magában a kérdést: normális-e az, hogy egy jogerős, másodfokú végzésben 3 bíró leírja - illetve legalábbis aláírja - azt, miszerint a bíróság előtti hazudozás az adott ügy előmenetelét és a helyes döntés meghozatalát segíti elő?!

Ha pedig netán úgy ítélné meg, hogy ez bizony valóban nem normális dolog, akkor szükség esetén szakértő bevonásával tisztázza a történtek magyarázatát: magyarán ellenőrzi, hogy vajon a három jómadár részt vett-e azokon a bizonyos kötelező munkaalkalmassági szűrővizsgálatokon, és alkalmasnak bizonyultak-e elsősorban a mentálhigiéniás szűrővizsgálaton. Ha pedig netán - netán! - kiderülne, hogy hasonlóan az Önöknél dolgozó többi bíróhoz, egyikük sem vett részt emberemlékezet óta ezeken a már 1998-tól kötelező vizsgálatokon, akkor Önnek bizony - különös tekintettel a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. §-ában rögzített munkavégzést kizáró kógens rendelkezésre - joga van őket kötelezni soron kívüli munkaalkalmassági vizsgálaton való részvételre, sőt ahhoz is joga van, hogy az ennek keretén belül a mentálhigiéniás szűrést végző pszichiáternek átadja az általam sérelmezett, bolondok házába illő mondatot tartalmazó végzést azzal, hogy ennek ismeretében célzott vizsgálatot folytasson a három bíró mentális alkalmasságára nézve.

Bár az eset hátterének felderítése az Ön feladata, nem az enyém, számomra mindenesetre természetesen a józan ész azt diktálja, hogy ha egy-egy bíró esetenként lehet is mentálisan zavart állapotban, amikor valamit leír, annak valószínűsége, hogy egyszerre 3 bíró legyen ilyen állapotban, nyilván jó közelítéssel nulla. Így viszont azt kell feltételezni, hogy ezt a végzést vélhetően a három bíró közül valamelyikük egymaga hozta meg - értelemszerűen egy mentálisan zavart pillanatában -, a másik kettő pedig csak aláírta, de persze csupán a formalitás kedvéért, azaz anélkül, hogy tudta volna: mi áll a végzésben. (Ez viszont munkaerkölcsi kérdés, amit Önnek megint csak joga, és egyben kötelessége is kivizsgálni.)

És persze ha már a lehetőségeket vizsgáljuk, azt sem zárhatjuk ki, hogy a végzést esetleg valójában netán valamelyik bíró jogász hallgató csemetéje, vagy éppen amatőr műkedvelő barátja-barátnője szülte meg ráérő idejében szívességből, és a három bíró közül valójában egyikük sem olvasta el, hogy mit ír alá. (Mint tudjuk: hazánkban volt már ilyesmire is példa, sőt arra is, hogy egy bíró helyett a cukipofi csemetéje ült be a tárgyalásra bíráskodni, mert az illető bírónak halaszthatatlanul fontos dolga akadt éppen akkor, amikor tárgyalnia kellett volna. Természetesen nem állítom, hogy konkrétan ez történt, de a lehetőségek között értelemszerűen ez is felmerülhet.)

A fentiek okán változatlanul kérem Önt, hogy mellébeszélés, és pilátusi kézmosás helyett a történteket

BECSÜLETTEL SZÍVESKEDJEN KIVIZSGÁLNI,

és a vizsgálat eredményétől függően a lehetőségeinek keretein belül a szükséges és lehetséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy ilyen agyrém a jövőben ne kerülhessen rá egy az Önök fejlécével ellátott papírra. (Ha pedig ehhez példát kellene netán statuálni, és sebtében 3 bírónak útilaput kellene kötni a talpa alá, akkor ezt bizony szívbaj nélkül meg kell tenni. Úgy gondolom, hogy a bíró ugyanolyan ember, mint egy tanár, vagy egy mérnök, netán orvos, stb. Se nem különb, se nem rosszabb. Ha egy tanárról, egy mérnökről, egy orvosról ki lehet - és adott esetben ki is kell! - mondani, hogy alkalmatlan, akkor ugyanezt szükség esetén egy bíróról is ki lehet és ki is kell mondani. És ha ezen okból el lehet bocsátani egy tanárt, egy mérnököt, vagy éppen egy orvost, akkor ugyanígy el lehet és el is kell bocsátani bármikor egy bírót is, ha az szakmai, vagy erkölcsi szempontból alkalmatlannak bizonyul a bírói hivatás gyakorlására, ha a hülyeségeivel lejáratja a magyar igazságszolgáltatást.)

2013. július 2. tisztelettel: Kalmár László