AZ ORBÁN-KORMÁNY TELJESÍTMÉNYE KERTÉSZ ÁKOS SZEMÜVEGÉN ÉS
A MI SZEMÜVEGÜNKÖN KERESZTÜL
"Az ország alig
megszületett demokráciáját elpusztítani akaró jelenlegi politikai hatalom" üldözése elől Kanadába "kényszerült" a kiváló zsidó publicista:
Kertész Ákos, aki végtelen hálájáról
biztosította a kanadai kormányt azért, hogy őt és családját befogadták, és
menekült státuszt adtak nekik:
http://nol.hu/belfold/kertesz_akos_menekultstatuszt_kapott_kanadaban?ref=sso
Valóban megdöbbentő, hogy "az ország alig megszületett
demokráciáját elpusztítani akaró jelenlegi politikai hatalom" elől menekülnie
kellett szegény jó Kertész Ákosnak csupán azért, mert kimondta a véleményét,
miszerint "a magyar genetikusan alattvaló". Végtére is teljesen természetes az, ha egy
zsidó származású és vallású magyar állampolgár a befogadó nemzetet "genetikusan
alattvalónak" nevezi, nincs abban semmi különös. Legalábbis a kanadai zsidók
számára nincs. Mármint addig biztosan nincs, amíg ez a
nagyszerű publicista nem a kanadaiakról mond efféle "véleményt". (Mert ha netán őket nevezné genetikusan
alattvalónak, attól tartunk: Kertész Ákosnak pillanatokon belül egy újabb
államban kellene menekült státuszt kérnie "a kanadaiak demokráciáját elpusztítani akaró
jelenlegi politikai hatalom" számára nyilván érthetetlen, és indokolatlan
üldöztetése elől. Ha ez bekövetkezne, javasoljuk Kertész Ákosnak, hogy
legközelebb a Pápua-Új-guinea-i bennszülöttekhez
forduljon menekült státuszért, rendkívül vendégszeretőek arrafelé. Igaz, a hitük, a hagyományaik és a táplálkozási szokásaik némiképp
idegennek tűnnek majd az első pillanatban a számára, viszont az "utolsó
vacsora" legalább tényleg az utolsó lesz majd Kertész Ákos számára...)
De nézzük talán a Honfoglalás 2000 Egyesület szemüvegén keresztül, hogy mi van ugyanakkor
az érem másik oldalán: mi az, amit kaptunk az Orbán-kormánytól cserébe azért a
kétségtelenül pótolhatatlan veszteségért, amit a bennünket gyalázó zsidó
publicista végtelenül sajnálatos elvesztése jelent számunkra:
Tudja-e Ön, hogy mit tett Orbán
Viktor kormánya 2010 óta?
- rezsicsökkentés: 20 százalékkal csökkent
az áram, a gáz és a távhő ára,
- valamint a csatorna, a víz és a PB gáz,
a szippantás és a kéményseprés díja,
- negyven éve nem volt olyan alacsony az
infláció, mint idén,
- ebben az évben már 4,6 százalékkal
emelkedett az átlagbér,
- 1300 gyógyszer ára csökkent 2011 óta,
- a családi adókedvezmény 230 milliárd
forinttal támogatja a gyermeket nevelőket,
- 2011-től újra a gyermek hároméves koráig
jár a gyes,
- adókedvezmény segíti a munkába
visszatérő kismamákat,
- 2010 óta több mint 5 százalékkal
csökkent a munkanélküliek száma,
- 2013-ban 56 ezer emberrel több jutott
munkához, mint az előző évben,
- a kis- és középvállalkozások társasági
adója 19-ről 10 százalékra csökkent,
- a nők 40 év munkaviszony után teljes
összegű nyugdíjban részesülhetnek,
- Erzsébet-program: 260 ezer embernek
biztosít üdülési lehetőséget,
- az idén 700 ezer tanuló jutott ingyen
tankönyvhöz,
- jövőre már törvény védi a magyar földet
a spekulánsoktól,
- 160 ezer pedagógusnak növekedett
átlagosan 34 százalékkal a jövedelme,
- 95 ezer egészségügyi dolgozó kap 10-41
ezer forintos béremelést,
- a Széchenyi Kártya Program több mint
egymillió ember pihenését segítette,
- Magyarország a válság ellenére emelni
tudta a nyugdíjak reálértékét,
- hazánkban a kormányváltás óta 24 500
forinttal nőtt a minimálbér,
- 2014-től feleannyi politikus lesz
Magyarországon, mint 2010 előtt,
- ingyenessé válik a készpénzfelvétel,
- a Munkahelyvédelmi Akció 300 milliárd
forinttal segíti közel egymillió ember munkahelyének megőrzését,
- Magyarországnak már nincs IMF tartozása,
- a kormány 2000 település 685 milliárd forintos
adósságát vállalta át, ezzel, több mint 9 millió ember életét helyezte
biztonságba.
- a Minden Gyerek Lakjon Jól!
Alapítvány 28 ezer szegény családot támogat.
Adjunk az Orbán - kormánynak még 1 X 4
évet!
Szavazzon 2014-ben Ön is a biztonságra, a szebb,
boldogabb jövőre!
A Honfoglalás 2000 Egyesület "kigyűjtését"
pedig adja tovább minél több ismerősének, minél szélesebb körben!
Térjünk azonban vissza még pár gondolat erejéig
Kertész Ákosra, és a "véleménnyilvánítás
szabadságára":
A múlt század elején külön büntetőjogi tényállásként
kellett beiktatni a magyargyalázást. Az archívumokban
kutatva azt tapasztaljuk, hogy bár hazánkban már akkor is számos kisebbség élt,
az ezen bűncselekmény miatt vád alá helyezettek és
elítéltek történetesen minden az archívumokban ma még fellelhető esetben zsidók
voltak.
Aztán jött a dicső Tanácsköztársaság Garbai Sándort
leszámítva teljes egészében zsidó kormánya, és azonnal eltörölték ezt a
törvényi tényállást, a megalkotóit pedig felakasztották. Terrorkülönítményeseik
a Dunába lőtték a magyarokat - lásd: Hollán Sándor tragédiáját -, véletlenül kiválasztott
falvakban találomra kiszemelt apákat a családjuk - a feleségük, szüleik, gyermekeik - szeme láttára állítottak fel
egy-egy székre nyakukban a felettük lévő fára erősített kötéllel, majd késekkel
addig vagdosták őket, amíg azok "önként" kirúgták maguk alól a széket. (lásd: Szamuely Tibor halálvonata)
A "dicső 133 napnak" aztán vége lett. Az emberiség
patkányai úgy végezték, ahogy megérdemelték: Szamuelyt menekülés közben
lelőtték, elföldelték, és egy kis táblára csak ennyit írtak: "Itt döglött meg
egy kutya." Kun Bélát pedig a saját példaképe: Sztálin végeztette ki a
Szovjetunióban. (Előbb persze ő is
megkapta a menekült státuszt a jóságos "gazdától"...
J J J )
Később a Horthy érában egy idő után ismét csak
felütötte a fejét a magyargyalázás, igaz, csak
elszórt jelenségként. (Horthy közismert filoszemitizmusa, és humanizmusa mellett ez akkoriban
általában nem járt komolyabb következményekkel. Az akkoriban Európa majdnem
minden országában megszületett zsidótörvényeket is úgy fogalmazták meg
hazánkban, hogy több volt bennük a lehetséges kivétel, mint maga az előírás.
Ennek köszönhetően maradhatott többek között az iparunk legnagyobb része Weiss
Manfréd és 38 társa kezében egészen addig, amíg a háború végén oda nem adták
egy alku keretében Adolf Eichmannak.)
A "dicső felszabadulás" után aztán egy csapásra
megszűnt a magyargyalázás. Ennek igen egyszerű oka
volt: Rákosi kijelentette, hogy a zsidó magántulajdonpárti,
ezért veszélyt jelent a szocializmusra! Ugyanakkor deklarálta, hogy ő nem
zsidó, hanem kommunista, és arab-barát! És persze a legnagyobb igaz magyar is
egyben, a magyar nép nagy vezére! (Próbálta
volna csak meg ezek után még valaki gyalázni a magyart!)
Alig hogy bekövetkezett a rendszervál(tozta)tás, mit ad Isten - pontosabban Jahvé! -, megint elkezdődött
a magyargyalázás. És megint ugyanazokban a körökben: Landeszmann György akkori főrabbi kijelentette, hogy ha ők
innen kivonulnának, nem maradna itt más, csak bőgatya,
meg fütyülősbarack. (Utóbb kiderült, hogy az utóbbit is ők találták fel, így maradt nekünk
a bőgatya.) Kijelentése igazságtartalmát sajnos
nem tudtuk megvizsgálni, ugyanis ezen kijelentését követően egyedül a magyargyalázó rabbi "vonult ki innen", a nézeteit osztók
többsége sajnos maradt. Aztán Pető Iván érzett ellenállhatatlan késztetést
arra, hogy Szent István jobbját tetemfoszlánynak, a Szent Koronát pedig
micisapkának titulálja. (Sajnos ő nem
folyamodott menekült státuszért sehová, inkább itt maradt.) Majd jöttek
egymás után a kifinomult zsidó esztétika remekei: Spiró György és a "jönnek a mélymagyarok a szarból",
Eszterházy Péter és a csokorba kötött fásszárú magyar, akit a kutyákhoz hasonlóan kell
"tartani", Regős Péter, és a "hangosak a
fasz magyarok", Kertész Ákos és "a
magyar genetikusan alattvaló", és még sorolhatnánk oldalakon át.
Bár a közösség elleni izgatás törvényi tényállása nem
kisebbségre, nem etnikumra, hanem közösségre
vonatkozik - így a magyar
közösségre is! -, az előbb említett szarháziak
egyikét sem vonták felelősségre. Ha ugyanis ők gyalázzák a magyart, akkor az nem gyalázás, nem izgatás, hanem vélemény, vagy irodalom!
Magától adódik a kérdés: mivel magyarázható, hogy
bizonyos jól meghatározható körök - mindig
ugyanabból a csapatból! - ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy az
őket bizalommal befogadó, vendégszerető házigazdát időről időre mocskolni,
piszkolni, gúnyolni kezdjék?! Hogy ezt addig
folytassák, amíg a házigazda megelégeli, és kiutasítja őket az otthonából, amit
aztán újabb mocskolás, sárdobálás követhet?
A magyarázatot Heller Ágnes adta meg nekünk erre a kérdésre:
"Az antiszemitizmust
mint magyar szégyellem, viszont mint zsidó, örülök neki, mert e nélkül nem
tudnánk megőrizni az identitásunkat, hanem beilleszkednénk, beolvadnánk."
Fogalmazzunk világosan: a zsidóság prominensei
tudatosan, célzatosan gerjesztik a befogadó néppel szembeni gyalázatos
köpködésükkel az antiszemitizmust, hogy ellenségképet állíthassanak a zsidóság
elé, aztán az ellenséggel - az
antiszemitákkal - szembeni összefogásra buzdítva fenntarthassák az
elkülönülést, megakadályozhassák az asszimilációt.
A kérdés már csak az: vajon mit gondol erről a zsidóság 90%-át alkotó, békében, ellenségkép
nélkül, antiszemita fenyegetettség nélkül élni kívánó, magát magyarnak tekintő,
és a magyarság soraiba beolvadni, asszimilálódni kívánó része?!
Mert hogy őket valahogy nem halljuk. Egyik kezünkön
meg tudnánk számolni, hogy a magyargyalázással, és az
antiszemitizmus ez által történő célzatos gerjesztésével egyet nem értő,
mindezt nem kívánó több százezer magyar zsidó közül hányan mernek nyilvánosan
is felszólalni ezzel szemben? Pedig éppen nekik
kellene kiutasítani ezt a néhány gazembert a saját soraikból, hiszen
megtisztulni csak belülről
lehet! (Igaz, az ember általában nem
szereti, ha rágyújtják a lakását éjszaka., csak mert
hogy Vámos Györggyel például ez történt, miután felemelte a szavát többek
között az ilyesmivel szemben is. Nem számított, hogy a lakásában történetes
holokauszt túlélő is lakott.)
Mi mindenesetre ugyancsak maximálisan hálásak vagyunk
a kanadai kormánynak, hogy befogadta ezt a kiváló zsidó esztétát, mert ha nem
teszi, Kertész Ákos netán még képes lett volna visszajönni közénk, ebbe a
genetikusan alattvalók által lakott országba! Nem szeretnénk
persze "pofátlannak" látszani, nem szeretnénk, ha az lenne a látszat, hogy Önök
- Kanada kormánya - a kisujjukat
nyújtják, és mi egyből az egész karjukat követeljük, ezért csupán szerényen
megkérdezzük: nem tetszenének felajánlani a menekült státuszt "az országunk alig megszületett
demokráciáját elpusztítani akaró jelenlegi politikai hatalom" üldözésével
szemben Spíró Györgynek, Eszterházy Péternek,
Pető Ivánnak, és még pár hozzájuk hasonlóan a "véleményük" kimondása miatt
galád módon üldözött kiválóságnak is? (Ugye Regős Péter, illetve Landeszmann György
esetében ez már nem aktuális, a kérdés kettejüknél e nélkül is megoldódott.)
Mi mindenesetre tiszte szívvel ajánljuk ezen
"üldözöttek" figyelmébe Putyin orosz elnök, és Howard ausztrál miniszterelnök gondolatait. Ha
valóban úgy érzik, hogy ebben az országban genetikusan
alattvalók, bőgatyások, szarból jövők, fasz magyarok,
95% tahó magyar, stb. élnek, akkor éljenek az Alaptörvényben garantált
jogukkal: az ország elhagyásának jogával! Keressenek maguknak olyan országot,
ahol genetikusan felsőbbrendűek,
öltönynadrágosok, kóser mannából jövők, 95%-ban az emberiség krémjét alkotók
között élhetnek.
Ha azonban köztünk akarnak maradni, akkor tartsák
tiszteletben a hagyományainkat, a szokásainkat, a hitünket és mindenek előtt a törvényeinket. Ne akarják
megváltoztatni sem az ezeréves
országunkat, sem a törvényeinket a saját szájuk ízének megfelelően, hanem
álljanak közénk, fogadjanak el bennünket olyannak, amilyenek vagyunk, szeressék
ezt a kis országot úgy, ahogy mi is szeretjük. Illetve ahogy mondjuk Randóti Miklós
szerette!
Vagy menjenek haza. Ahogy Howard miniszterelnök
fogalmazott: Take us as we are,
or go!