TISZTELT FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE!

 

Alulírott Kalmár László, 1055. Budapest, V. Falk Miksa u. 12. alatti lakos, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.V.30.315/2013/11.sz., egyesítést elutasító végzését helybenhagyó, a Fővárosi Törvényszéken 2013.  december 17-én született 27.Bkf.14.112/2013/2.sz. végzés 1. oldalának alulról a 2. bekezdésében foglaltakra nézve elfogadható magyarázatot várok Öntől:

A problémás, igen csak magyarázatra szoruló szöveg pontosan a következő:

Kalmár László fellebbezésben felhozott érvek ("sokkal hamarabb, sokkal kisebb költséggel, kevesebb munkaidő- és energiaráfordítással, kevesebb tárgyalással lehet elbírálni a két feljelentést egy eljárásban") a feljelentő perviteli magatartása miatt súlytalanok.

(A mondat nyelvtani helyességével most nem kívánok foglalkozni, mindenesetre úgy tűnik: az eljáró tanácsnak nyilván nem lehetett erőssége a magyar nyelv a középiskolában.)

A teljes képbehelyezés végett:

Ø Az általam egyesíteni kért két eljárás egyikében sem történt még érdemben semmi, el sem indult perekben pedig meglehetősen nehéz értelmezni a "pervitel", a "magatartás", illetve a "perviteli magatartás" fogalmakat. (Legalábbis józan állapotban, tiszta tudattal.)

Ø A 27.Bf. tanács egyetlen tagjának sem volt még peres tapasztalata velem, dr. Percze Tünde, Kiszel Zoltánné dr. Nyekita Györgyi, illetve dr. Szabó Ágnes Petra bírók nevét sem hallottam soha.

Ø A Fővárosi Törvényszéken egyetlen más bírói tanács sem találkozott még a "perviteli magatartásommal", miután egyáltalán nem volt eddig még másodfokon peres eljárásom a Fővárosi Törvényszéken.

Ø A "perviteli magatartásomat" az elmúlt 20 évben egyetlen bíró sem kifogásolta az Önök képviseletében eljárt dr. Poronyi Györgyit leszámítva, aki viszont ezt peres ellenfelemként - peres érdekből - tette, a kifogásai pedig első, másod, majd harmadfokon is "súlytalannak" találtattak.

Na már most ezt a mondatot csak és kizárólag szándékos, célzatos sértésként, személyeskedésként lehet értelmezni. Egy ilyen mondatnak nyilván nem lehet helye egy hivatalos határozatban, egy bíró nem minősítheti a feljelentőt, és különösen nem teheti ezt személyes tapasztalat nélkül, hiszen minősíteni csak azt lehet, amit, vagy akit ismerünk, a minősítés - normális esetben - tényismereti alapokon nyugvó értékítélet. Ha nincsenek tényismereti alapok, akkor a minősítés valójában közönséges vagdalkozás.

Az ilyen elképesztő mondat egy hivatalos végzésben - figyelemmel az Alkotmánybíróság 64/1991.sz. határozatában az emberi méltóság mibenlétére kifejtettekre - önmagában is sérti az emberi méltóságot, alapot ad személyiségi jogsértés megállapítására és nem vagyoni kártérítés megítélésére a Fővárosi Törvényszékkel szemben.

Ami pedig a "súlytalanságot" illeti, egy vagdalkozást tartalmazó végzés nyilván nem lehet más, csak "súlytalan". (Nem az én érveim súlytalanok tehát, hanem a tisztelt dr. Nyekita Györgyi vezette tanács végzésnek titulált bugriskodása az, ami súlytalan.)

Érdekesebb azonban ennek a mondatnak a háttere:

Mert ugye felvetődik a kérdés: mire alapozhatott egy ilyen bugriskodást három olyan bíró, akik egyáltalán nem ismernek engem?!

A válasz pedig nemigen lehet más, mint az, hogy hallomásra. Bírói értekezleteken, vagy bizalmas beszélgetéseken hallottakra.

Ezt támasztja alá az is, hogy nemrégen egy jogász fiatalember a Fővárosi Törvényszéken szóba hozta a nevemet egy bíró előtt egy nem hivatalos beszélgetés során, és a bíró erre nagyjából azt mondta neki, hogy a Kalmár egy "marha okos" valaki, aki "nagyon kitanulta a jogot", nem könnyű kitalálnunk, hogy "hogyan rázhatnánk le a fickót". (A fiatalember pedig bátorkodott mindezt elmondani nekem azzal, hogy akár bóknak is vehetem.)

Na már most történetesen ez a bizonyos bíró sem bírt semmilyen személyes tapasztalattal velem kapcsolatban, mégis tudni vélte, hogy ki vagyok, hogy állítólag milyen vagyok, de ami a legfontosabb: tudta, hogy engem "le kell rázni", ez a központilag meghatározott, "felsőbb cél".

Na már most tisztelettel kérdezem, mégis mi folyik az Ön által vezetett, bíróságra egyre kevésbé emlékeztető intézményben?!

Értekezleteken, vagy esetleg nem hivatalos kis tájékoztatókon mondjuk dr. Péntek László, vagy dr. Mikó Gergely, vagy dr. Romenda Zsuzsanna, netán Ön elmondja a bíráknak, hogy kiket kell közellenségnek tekinteniük, akiket ha egy mód van rá, "le kell rázni", akiknek az ügyeit "hivatalból" el kell kaszálni?! Hogy "Például annak a szemét Kalmárnak egymilliót kellett fizetnünk, és most még a volt pertársainak is fizetnünk kell majd újabb milliókat, tehát üssétek-vágjátok, ahol éritek?! Amit lehet, azt utasítsátok el, amit meg semmiképp sem lehet elutasítani, azt húzzátok az idők végezetéig!"  

Nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla azzal utasította el az Önök kizárását, hogy csak "jelentéktelen számban" vallották magukat elfogultnak velem szemben a törvényszéken dolgozó bírák.

Na már most tisztelettel kérdezem: vagyon hányan mondtak igazat, és hányan hazudtak szemérmetlenül?!

A következők tekintetében kérek Öntől hivatalos

 

TÁJÉKOZTATÁST:

 

Ø Konkrétan kik azok a bírók, akik hivatalosan is elfogultnak vallották magukat a személyemmel szemben?

Ø Mivel magyarázható a velem kapcsolatban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező 27.Bf. tanács nyilvánvalóan sértő célzatú bugriskodása, mire alapozták az általam sérelmezett mondatot?

Ø Hogyan lehet elfogadni egy ilyen mondat ismeretében ennek a tanácsnak az állítólagos elfogulatlanságáról szóló nyilatkozatát?!

 

 

2013. december 30.                                                                                  boldog Újesztendőt kívánva, és tisztelettel várva megtisztelő válaszát:  Kalmár László

 

ui.:

Ezt a beadványomat nyílt levél formájában is olvashatja a világhálón a http://krokotanarur.atw.hu/2013/Nyekita.htm címen, a facebook idővonalán és más elektronikus médiumokban.