ANTISZEMITA ÍRÁSOKKAL PRÓBÁLKOZOTT EGY PERBEN DR. REGÁSZ MÁRIA!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a napokban helyezte vád alá immáron sokadszor dr. Regász Máriát most éppen két durva rágalmazási ügyét egyesítve.

Mária természetesen szigorúan megfeddte a bíróságot: mégis hogy merészelték őt a vádlottak padjára ültetni?! Hát nem hallottak még a nagy Regászról?! Nem nézik az ATV-t?! A Hit Gyülekezetének televízióját?! Nem tudják, hogy őt ez a társaság támogatja? Nem tudják, hogy ő érinthetetlen? Hogy képzelik, hogy őt csak úgy a vádlottak padjára merik invitálni, miközben ő csupán a jogait gyakorolta akkor, amikor a peres ellenfeléről szóló lejárató, antiszemita szennyírásokat kezdett gyűjteni és mutogatni.

Végtére is ő csupán a peres ellenfele költségmentességét akarta megtorpedózni, ami - legalábbis szerinte - törvényes joga. Hogy a jogalkotó nem teszi lehetővé a költségmentesség engedélyezésével szemben a fellebbezést, az Máriánkat nem érdekli, mit neki holmi kis jogalkotó! Az pedig igazán nyilvánvaló számára, hogy a bíróság ebben a körben persze majd ügydöntő bizonyítékként fog értékelni a rendőrség által keresett trollok - internetes, névtelen bűnözők - által a társadalmi szubkultúra hangvételében írt, politikai célú lejárató antiszemita írásokat, mintha azok legalábbis bizonyító erejű közokiratok lennének.

Az pedig aztán végképp természetes és magától értetődő a jogot a gyámügyi előadóknak szervezett gyorstalpalón végzett, ugyanakkor felfoghatatlan okból az ügyvédi gyakorlat alól is mentesült dr. Regász Mária számára, hogy az ellenfele költségmentességét majd egy olyan interneten terjesztett antiszemita írás alapján fogják megvonni, amelyben az ellenfelét "hebroid (zsidó) ingyenélőnek", blankoltnak, metéltnek titulálják, és azon gúnyolódnak, hogy vajon hogyan tudhat szexuális örömet szerezni a partnerének olyan nemi szervvel, amelyről "hiányzik a garbó nyaka", illetve azt találgatják, hogy miért is hagyta ott az illetőt a nője.

dr. Regász Mária számára talány, hogy egy ilyen antiszemita szenny terjesztésének miért nem az lett az eredménye, amit elérni kívánt vele: hogy az ellenfelétől megvonják a költségmentességet, ehelyett miért lett belőle az, hogy ő a vádlottak padján találta magát?! (Lehetséges lenne, hogy Mária úgy gondolta: ha egyszer az ellenfele "blankolt" - azaz zsidó -, akkor el kell venni tőle a költségmentességet?!)

Felmerül bennünk a kérdés: mégis mit szól ehhez Dr. Grád András?! Az a Dr. Grád András, aki - ellentétben dr. Regász Mária peres ellenfelével - valóban zsidó, és aki ráadásul meghatalmazott képviselője a perben dr. Regász Máriának?! Vajon Dr. Grád András tud-e egyáltalán arról, hogy imádott társa a nevével fémjelzett perben antiszemita mocskot nyújt be?! Dr. Grád Andrást zsidó létére nem zavarja-e, hogy a társa egy általa képviselt ügyben a peres ellenfelét lezsidózó, blankoltnak, metéltnek tituláló szennyet csatol be az ő tudta nélkül?!

Tisztelt Dr. Grád András! Ha Önt titulálnák hebroid ingyenélőnek, blankoltnak, metéltnek, ha Önről terjesztenének gúnyolódó elmélkedéseket arra nézve, hogy vajon mit tud kezdeni a fütyijével, miután arról hiányzik a garbó nyaka, Ön mégis mit szólna ehhez?

Nincs kedve megkérdezni dr. Regász Máriát, hogy vajon szerinte érvényben vannak-e hazánkban ma még - 2014-ben - a zsidótörvények?!

Visszatérve a tárgyalásra: a bíróság udvariasan közölte Mariskával, hogy természetesen megvizsgálták alaposan a körülményeket, és - ellentétben vele - nem láttak lehetőséget arra, hogy jogellenesség hiányában megszüntessék az eljárást, hanem éppen ellenkezőleg: azt látták indokoltnak, hogy Mariskánknak a vádlottak padján kelljen felelnie az előbb jelzett elképesztő, burkoltan antiszemita jellegű magatartása miatt.

Máriánk ezen felül további dilettáns ostobaságokkal tette próbára az eljáró titkár türelmét, azonban a titkár úr szemmel láthatóan fel volt készülve Máriából, és kellően erős mennyezetű termet is választott az alkalomra, nehogy a fejünkre zuhanjon Mária egy-egy elképesztő megszólalásánál.

Mária ezúttal két újabb bravúrral rukkolt elő:

Egyrészt megkérdezte, hogy a bíróság költségmentességben részesítette-e a magánvádlót, majd ezt követően indítványozta a magánvádló elmeállapotának vizsgálatát, mert álláspontja szerint a magánvádló perlekedési tébolyban szenved, azaz elmebeteg.

Röviden elemezve a két újabb jogi nonszenszt, az elsőről elég annyit mondani, hogy a hatályos büntető eljárási törvény nem ismeri a költségmentesség fogalmát a vád képviselője vonatkozásában, így Mária kérdése eleve nem létező, azaz képtelen dologra irányult.

Ezzel Mariska ismét bebizonyította, hogy mennyit ér a gyorstalpalón szerzett diploma, ráadásul ügyvédi gyakorlat nélkül.

Ami a másikat illeti, Mária nyilván még arról sem hallott, hogy a magánvádló az ügyész jogosítványaival rendelkezik, a vádat képviseli. Egy büntető eljárásban pedig nincs lehetőség a vád képviselőjének elmeszakértői - illetve bármilyen más szakértői - vizsgálatára, ilyesmire csak a vádlott vonatkozásában ismer lehetőséget az eljárási törvény. (Illetve bizonyos rendkívüli esetekben néha a tanúk vonatkozásában is, de ez is meglehetősen ritka.)

Ez utóbbi esetben nem árt megjegyezni: Máriát azért is a vádlottak padjára ültette a bíróság - mint jeleztük: két ügyet egyesítettek! -, mert az érdemi védekezést szintén összetévesztette a magánvádló indokolatlan mocskolásával, a magánvádló elmeállapotára tett megjegyzésekkel. (Így vélhetően most már azért is felelnie kell majd, hogy ezen a tárgyaláson ismét ezt tette. Különösen, hogy köztudomásúan hazánkban ma éppen ő a feljelentések száma terén az abszolút guiness-rekorder, miközben viszont a peres ellenfeléről - az ő tudomásával! - egyértelműen megállapították, hogy fel sem merülhet vele kapcsolatban sem a perlekedési téboly, sem más kóros állapot, különös tekintettel arra is, hogy az eddigiekben a pereinek 90%-át megnyerte, azaz döntő többségükben megalapozottak voltak.)

De tegyük hozzá: Mária vélhetően azzal sincs tisztában, hogy becsülete történetesen még egy elmebetegnek is van! Sőt! A legtöbb elmebeteg abszolút becsületes. Ugyanakkor a tökéletesen normális emberek számtalanszor bizonyulnak becstelennek. Egy elmebeteget tehát éppúgy nem lehet megfosztani a becsülete védelmétől, ahogy egy zsidót sem lehet a származása okán megfosztani a költségmentességtől, mégha mindezt dr. Regász Mária egyfajta "übermensch" elgondolásra emlékeztető elképzelésből kiindulva másként is gondolja a mellékelt ábra szerint.

Az eset margójára még odafér: a költségmenetesség tekintetében a bíróságnak eleve nincs mérlegelési lehetősége abban az esetben, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult, vagy arra jogosult személlyel él egy háztartásban. Mária pedig pontosan tudta, hogy ez a helyzet.

Az Önkormányzat pedig vastagon beintett Marikánknak: pár nappal ezelőtt 2014-re is egyértelműen megállapította Mária ellenfele esetében a jogosultságot, ezzel pontot téve Mariskánk újabb ámokfutásának végére.