Lorencz János Funeral - Eltávozott közülünk az utolsó Lorencz is.

Édesanyám után alig fél évvel, 88. életévében elhunyt a bátyja, Lorencz János is. Nagybátyám életútja nem volt olyan gazdag, mint édesanyámé. Igen jó eszű fiatalemberként azonnal felvették az orvosi egyetemre, de miután nem bírta gyomorral a boncolásokat, hamar otthagyta az egyetemet.

1956-ban ott volt a Sztálin szobor ledöntésénél, haza is hozott egy darabot emlékbe a darabokra tört diktátorból. Miután ez kitudódott, többé komolyabb állást nem kaphatott, anyagbeszerzőként dolgozott nyugdíjas koráig.

Miután az első házassága nem sikerült, úgy döntött, hogy nem kíván utódot többé. Évekig élt nálunk a kisszobában. Fiatalkorában együtt focizott Buzánszky Jenővel, és társaival. Ő szerettette meg velem a focit. Gyerekkoromban sokat focizott velem, vasárnaponként pedig kivitt a kettős rangadóra a Népstadionba. Szinte mindig pontosan meg tudta mondani előre, hogy egy-egy jobb szögből ki fogja rúgni a Fradiban a szabadrúgást, és azt is, hogy hogyan és hová fogja rúgni, és persze azt is, hogy hogyan fog lemaradni róla a kapus. (3-ból legalább kétszer eltalálta!) Ő ismertetett meg a "császárral": Albert Flóriánnal is! Aztán amikor a szüleim elváltak, édesapám kikötötte, hogy csak akkor hajlandó elmenni, ha a nagybátyám is elmegy. Elmentek. Mindketten.

A második felesége mellett azután ugyan mintegy 4 évtizedet élt le, de ezen az elhatározásán már nem változtatott, így utód nélkül távozott közülünk, nem örökítette tovább a Lorencz nevet. (Így az utolsó, aki ha a nevet nem is, de a Lorencz vért legalábbis rajtam keresztül még tovább viszi, az én kislányom.)

A kívánsága az volt, hogy a szülei - a nagyszüleim - mellé kerüljön a Farkasréti temetőbe a négyszemélyes urnasírba, amelyen régóta fent volt már az ő neve is előre, természetesen csak a születési évvel, amely mellé most került volna fel a távozásának éve is.

A felesége azonban úgy döntött, hogy inkább szétszóratja a hamvait a Kozma utcai új köztemetőben.

A nagybátyámnak életében mindössze két kívánsága volt: az egyik, hogy megérje, amikor kimennek innen az oroszok - halálosan gyűlölte a kommunistákat! -, a másik, hogy a szülei mellé kerüljön a közös sírba.

Az előbbi kívánsága teljesült. Az utóbbiról - az utolsóról - már a felesége döntött.

Nem teljesítette...

János Terézia

Lorencz Terézia - Lorencz Györgyné (Stern Magdolna) - Lorencz János