A KÚRIA ÍRÁSBAN IS MEGERŐSÍTETTE: TANÚVALLOMÁSBAN HAZUDNI TÖRVÉNYES MAGATARTÁS!
Bfv.I.868/2013/7.sz. végzésükben Dr. Mészár Róza, Dr. Csák Zsolt, és Dr. Szabó Péter bírák egyértelműen kimondták: civilben hazudni nem szabad, tanúvallomásban azonban ez megengedett, nem jogellenes magatartás! (Az előzményeket lásd itt, itt, itt és itt !!!)
(A kép formátumú közhiteles 5 oldalas dokumentumot eredeti méretben lehet elmenteni oldalanként jobb egér gomb és kép mentése másként funkcióval, vagy ráklikkelve kinagyíthatóak az oldalak.)
A 3. oldalon a végzés megállapítja: „Kétségtelenül a rágalmazás megállapítására adhatna alapot az, ha valaki más előtt a sértettről azt állítja valótlanul, hogy őt bűncselekmény miatt elítélték.” Majd ezt követően a végzés kifejti, hogy mivel azonban ezt hivatalos eljárásban tette egy magánvádló – ráadásul tanúként történő meghallgatása során -, ezért hiányzik a jogellenesség.
Vagyis civilben nem szabad hazudni, de hivatalos eljárásban igen!!!
Ennek indokaként a végzés változatlanul hivatkozik a BH2009.135-re, amelyben valóban az áll, hogy hivatalos eljárásban nem jogellenes becsület csorbítására alkalmas kijelentéseket tenni, ugyanakkor az egyáltalán nem áll benne, hogy ez a valótlan tartalmú becsület csorbítására alkalmas kijelentésekre is érvényes. Ha elolvassuk azt a konkrét esetet, amely kapcsán ez a BH született, akkor azt látjuk, hogy abban az esetben nem valótlan, hanem tényszerűen amúgy valós kijelentések hangoztatását sérelmezte a sértett! (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hazánkban nincs precedensjog, egyetlen BH sem köt egyetlen másik bírót sem a döntése meghozatalánál.)
A végzés ugyanakkor egyáltalán nem foglalkozik a BH1998. 211. I-ben foglaltakkal, amelyben megállapítást nyer, hogy a fenti végzésben foglalt gyakorlat alapjaiban téves, holott szerkesztőnk nyomatékosan hivatkozott erre a BH-ra a Kúriához intézett felülvizsgálati kérelmében!
Összegezve:a végzés lényegében azt mondja ki, hogy ha valaki mások előtt valakiről sértő hazugságot állít, akkor az jogellenes, ha azonban ugyanezt hatósági eljárásban teszi, akkor nem jogellenes!
Vagyis a hazugság mondhatni erénnyé változik, ha hivatalos eljárásban követik el, ha pedig ráadásul még tanúként is követik el, akkor mondhatni egyenesen kitüntetést érdemel!
Lényegében tehát a Bfv.I.868/2013/7.sz. végzés helybenhagyja – kvázi megerősíti - azt a nyilvánvalóan abszurd, beteg gondolatot, amit a Fővárosi Törvényszéken 3 bíró - dr. Bíró Emese, Csekéné dr. Szegedi Mónika és dr. Patassy Bence - leírt: hogy a hazugsággal a hazudozó tanú az eljárás előre menetelét és a helyes döntés meghozatalát segíti elő.
Már korábban is kifejtettük, hogy ez a gondolat nem egy bírósági határozatba, hanem egyértelműen a bolondok házába való, és ezt a véleményünket változatlanul fenntartjuk továbbra is: az őrültség akkor is őrültség, ha azt a Kúria helyben hagyja.
A hatályos büntető eljárási törvény egyértelműen meghatározza az egyes eljárási pozíciókban lévő személyek eljárási jogait és kötelezettségeit:
Azaz a terheltet leszámítva minden más eljárásjogi pozícióban igenis jogellenes magatartásnak minősül a hazudozás, még akkor is, ha a jogalkalmazást a jogalkotással összetévesztő, az évszázados jogi alapköveket „forradalmasítani” igyekvő, a bomlasztó liberalizmus téveszméivel megfertőzött néhány bíró úgy gondolja, hogy feltétlenül aktualizálnia kell a Tízparancsolatot, mert a mai viszonyok között már kissé idejétmúlt:
El kell hagyni belőle a „ne” szócskákat, aztán a többi maradhat…