SCHORF ÁDÁM RENDŐR ŐRNAGY ÉS A HAMIS KÖZOKIRAT ESETE...

Schorf Ádám a Tatabányai Rendőrkapitányság Vádelőkészítési Osztályának vezetője. Csupán képbehelyezés végett: Schorf Ádám és a címben jelzett hamis közokirat esetét jelenleg az illetékes nyomozó ügyészség vizsgálja, bizonyos még nem tisztázott részletekre az eljárás eredményessége érdekében nem térhetünk még ki.

Egy rövid képbehelyezést azonban azért talán adhatunk Schorf Ádám rendőri és emberi értékére nézve:

Schorf Ádámot legalábbis valamilyen szinten felelősség terheli azért, hogy a tatabányai rendőrmaffia elszabotálta az ügyészség 2010. október 27-i utasítását, és kijátszva az ügyészséget, szerkesztőnket teljesen kizárták az ellene folytatott koncepciós nyomozás menetéből. Az ügyészség arra utasította a rendőrséget, hogy elsőként szerkesztőnket hallgassák ki konkrét kérdések megválaszolása céljából, majd a válaszoktól függően kell meghatározni a nyomozás további menetét. Ehhez képest az ügy vizsgálóját - Perje Tibornét - arra utasították a tatabányai osztályvezetők - elsődlegesen akkor még a bűnügyi osztály vezetője: Hufnágel Ákos -, hogy eszébe ne jusson szerkesztőnket kihallgatni, csupán a nyomozás befejező akkordjaként közölje vele a gyanúsítást 2012. február 23-án, azaz úgy, hogy a védekezését már ne lehessen kivizsgálni! Ekkora gazemberség egy jogállamban nemhogy a tatabányai rendőri vezetés azonnali menesztését eredményezte volna, de egészen biztosan repülnie kellett volna annak a Csizmadia Gábornak is a megyei főkapitányi posztból, aki egyébként is bizonyította már alkalmatlanságát erre a posztra, amikor olyan marhaság-özönt hordott össze egy általa készített közokiratban, amelyről az ügyészség egyenesen megállapította, hogy részben büntetőjogilag nem is értelmezhető, részben pedig fogalmilag kizárt agyrémeket tartalmaz. Ezt követően már Schorf Ádám szerepe lépett előtérbe a gyalázatos gazemberségben: ő utasította el szerkesztőnknek azt a 16 indítványát, amelyből később dr. Őszi Emese ügyésznő 14-et megalapozottnak talált, és végrehajtatott. (Érdemes kiemelni: az őrnagy úr azzal utasította el például az elkövető kilétének kiderítésére irányuló két indítványt is, hogy "nem szolgálná a nyomozás érdekét"! Tetszenek érteni?! Tatabányán egy rendőr őrnagy szerint az elkövető kilétének kiderítése nem szolgálja a nyomozás érdekét!) Perje Tibornét arra is utasították, hogy gyanúsítsa meg szerkesztőnket pornográf képekkel való visszaéléssel két olyan DVD kapcsán, amiről tudniuk kellett, hogy minden bizonnyal a rendőrkollégáik csempészték bele abba a lefoglalt hengertokba, amelyet egykoron még csepeli rendőrbűnözők "elfelejtettek" hatóságilag lezárni, hogy aztán később manipulálhassák a tartalmát. De a legjobb: miután közölték szerkesztőnkkel a gyanúsítást, Schorf Ádám őrnagy felfüggesztette a nyomozást azzal, hogy az elkövető kiléte ismeretlen!!! (Azaz büntető eljárás hatálya alá vonták és tartották szerkesztőnket úgy, hogy Schorf Ádám maga is elismerte: nem tudni, ki az elkövető! Ilyesmi még a bolondok házában sem lenne elképzelhető, ilyesmi egyedül a tatabányai rendőrségen fordulhat elő!) Ebben azonban az még a különösen bájos, hogy az inkriminált képekről kiderült: legálisan működő orosz naturista honlapokról származnak, a művészi fotózás kategóriájába tartoznak, a többségük még csak nem is meztelen fotó! (Az ügyészség utóbb megállapította, hogy legfeljebb szeméremsértésként minősülhetnének. Annak az elkövetője viszont maga a modell!) A tatabányai hatósági maffia által gyakorta foglalkoztatott dr. Molnár Miklóst vették igénybe segítségként ehhez a mutatványhoz segédül, aki előbb azt állította, hogy a DVD-k teljességgel tönkretették a számítógépeit, mert vírusok és férgek voltak rajtuk, majd ehhez képest a "tönkrement" gépeken megvizsgálta, és kinyomtatta a képeket. És a kirendelő "elvárásainak" megfelelve kijelentette, hogy a képek "alkalmasak kéjvágy keltésére", tehát pornográfnak kell őket tekinteni. (Ennyi erővel a birkanyírást is a pornográfia fogalma alá lehetne sorolni, tekintettel arra, hogy a meztelen birka is alkalmas kéjvágy keltésére az albán kecskepásztor számára.)

De Schorf Ádám volt az is, aki kifejezetten éjszakai órákban kérte, illetve kérette az V. Kerületi Rendőrkapitányságot szerkesztőnk és családja tendencia jellegű zaklatására, pedig tisztában volt azzal, hogy a lakásban egy az utolsó idejét élő, súlyos beteg, 84 éves nagymama is tartózkodik, akit valaha egy ilyen éjjeli csengetés után vitt el az ÁVH. (Az V. Kerületi Rendőrkapitányság rendőrei szidták is, mint a bokrot, amikor kiderült, hogy direkt éjjel küldözgeti ki az ügyeleteseket a másnapra szóló idézéseivel - hangfelvétel is készült a beszélgetésről -, közölték, hogy itt Budapesten azonnal menesztenék azt a rendőrt, aki ilyesmivel szórakoztatja a kollégáit, és zaklatja a pihenni kívánó békés állampolgárokat. Aztán meg is tagadták a további bárminemű együttműködést a tatabányaiakkal!)

Schorf Ádám adott utasítást arra is, hogy szerkesztőnk már nem kihallgatható állapotban lévő 84 éves édesanyját azért is hallgassák ki, és az egyik szomszédot vigyék oda a kihallgatásra, legyen ott végig, hogy azután a házban elterjessze, hogy mi folyik szerkesztőnkkel szemben. (Az ügyészség súlyosan el is marasztalta ezért a tatabányai rendőröket, ugyanis a hatósági tanú csak a jegyzőkönyv felolvasásánál lehet jelen, a kihallgatáson nem, a megválasztásánál pedig ügyelni kell arra, hogy lehetőleg senkit sem ismerő idegen személy legyen, azaz ne sérülhessenek a személyiségi jogok.)

És végül Schorf Ádám felelőssége az is, hogy nem küldtek szerkesztőnknek szabályszerű írásos értesítést az iratismertetésről, hanem ehelyett különféle hivatalos feljegyzéseket vettek fel vagy meg sem történt, vagy legalábbis szerkesztőnkhöz meg nem érkezett elektronikus értesítésekről.

Megjegyezzük: Schorf Ádám a bukás feletti dühében - miután dr. Őszi Emese ügyésznő papírkosárba dobta a vádemelési javaslatát - eljárást koholtatott szerkesztőnkkel szemben a Kodaj-klán női tagjával a jogi értelemben legalábbis létező becsületének vélt megsértése, és egyfajta paranoid típusú üldözési mániára visszavezethető, nemlétező zaklatás miatt. Amikor az ügyészség az eljárást megszüntette a becsületsértés tekintetében az elkövető kiléte ismeretlen címen, a zaklatás tekintetében pedig bűncselekmény hiányában, Schorf Ádám megkereste azt a dr. Széplábi Rezső címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyészt, akivel jó baráti viszonyt ápol - a helybéliek szerint munkaidő után esetenként együtt szoktak poharazni a tatabányai kosher borászatban -, és megszületett a "hivatalból történő" hatályon kívül helyezése a megszüntetésnek. (Utóbb már a koncepciós eljárás eljutott odáig, hogy szerkesztőnk kedvesére akarták ráhúzni az egészet, csak mert szerkesztőnkre ugye nem lehetett, és mindenáron bűnbakot akartak kreálni az őrnagy úr kedvéért.)

Végezetül Schorf Ádám utolsó húzása az volt, hogy dr. Őszi Emese utasítását egyszerűen elszabotálta, az abban foglaltakat mintegy 9 hónap után máig sem volt hajlandó végrehajtani - szerkesztőnk többszöri figyelmeztetése ellenére sem! -, így most már a Győri Törvényszék fogja hatósági kényszerrel megoldani a kérdést! Nincs is annál szebb, mint amikor egy rendőrséggel szemben kell hatósági kényszert alkalmazni! (És persze kártérítési következménye is lesz a szabotázsnak.)

...................

Ezen kis képbehelyezést követően térjünk talán rá a konkrét esetre:

Schorf Ádám 2012. december 14-én 11010/1896/2011.bü. számon dr. Őszi Emesének "előterjesztést" küldött. Ez a produkciója hamis közokirat, amit a nyomozást felügyelő ügyészség elvetett - miután a benne szereplő információkat ellenőrizte és valótlannak találta -, és már 2013. áprilisában szerkesztőnk költségmentességre való jogosultságának felülvizsgálatát követően ismét megállapította a jogosultságot, és annak alapján újabb ügyvédet rendelt ki szerkesztőnknek, miután 2013. április 3-án szerkesztőnk kérte a korábbi védője felmentését, és másik védő kirendelését a költségmentessége alapján.

Fentebb már jeleztük, hogy miután az esetből kifolyólag nyomozás folyik, így a még nem tisztázott részleteket, illetve azokat a részleteket, amelyek ugyan tartalmilag már tisztázottak, de a felelősség még nem tisztázódott a hamis tartalomért, a védett személyes adatokkal együtt kitakartuk, csak a már a felelősség szempontjából is tisztázott hamis tartalomra fókuszálunk:

Az EJS-704 Citroen BX 1.6 gépjárművet szerkesztőnk nem 2012. június 15-én vette, hanem mindössze 18 évvel korábban, és már akkor is 10 évesen. (1984-ben készült autóról van szó.) A kérdéses autót tehát nem vette, hanem eladta a jelzett időben a LIMIT-CREDIT CAR KFT-nek. (28 évesen, motorblokk töréssel egy óbudai parkolóból vitték el 10.000Ft-ért a bontóba.) Ezt így mondta el a tatabányai rendőrségnek az itteni önkormányzat, és egyben az alábbi egyértelmű eladói bejelentést meg is küldték nekik. Hogy mit írt le, illetve mit írt alá ehhez képest Schorf Ádám őrnagy, az látható... (Épp az ellenkezőjét annak, mint ami a dokumentumban szerepel!)

Ugyanakkor az OTP pedig közölte: sosem adtak olyan információt, hogy szerkesztőnknek havi rendszerességgel nagyobb összegek kerülnének a folyószámlájára 2009-2012 között, sőt ellenkezőleg: éppen arról tájékoztatták a tatabányaiakat, hogy 2009 júniusáig került a számlára havi rendszerességgel általában 120.000Ft körüli összeg (ez volt szerkesztőnk tanári fizetése), majd ezt követően a számlára már csupán kártérítés, illetve bírósági ítélet jogcím megjelölésével kerültek nagy ritkán - évente átlagban mondjuk 2 alkalommal - összegek. (Szerkesztőnk állása 2009. június 30-án szűnt meg.)

Az tehát nem is kétséges, hogy az előterjesztés - nyilvánvalóan hamis tartalmára tekintettel - hamis közokiratnak minősül. Az sem kérdéses, hogy Schorf Ádám rendőr őrnagy írta alá.

Kíváncsian várjuk: hogyan fogja az őrnagy úr Víghné Daubek Zita rendőr hadnagyra hárítani a saját felelősségét, mondván: a hadnagynő írta a marhaságokat, neki pedig sajnos nem volt ideje elolvasni, hogy mit ír alá. Vajon kiderül-e ebben az esetben is - mint sajnos már nem egyszer derült ki a tatabányai hatósági maffia egyes disznóságai kapcsán -, hogy van ugyan egy hamis tartalmú közokirat, valaki leírta, valaki meg aláírta - azaz felelősséget vállalt a tartalmáért -, még sincs felelős.

Illetve ki tudja?! Schorf Ádám személyiségét ismerve őszintén szólva még azt sem tartjuk kizártnak, hogy velünk szemben is koholtat majd valamiféle eljárást ezen írásunk kapcsán. Mert az már az eddigiekben is elvált, hogy az őrnagy úr a hazugságoktól nem különösebben tart. Egyvalamitől fél csupán, attól azonban úgy, mint ördög a tömjénfüsttől:

az IGAZSÁGTÓL!